Sokáig a célmegjelölés és célfelismerés volt a leggyengébb képességem a játékok során. Soha nem láttam amit a többiek és ehhez még a szemüvegemnek sem kellett párásnak lennie. Aztán tanultam egy egyszerű trükköt.

Tök menőnek tűnt az óra számai alapján végzett iránymegjelölés, de volt egy bibi. Sehogy nem tudtam mihez viszonyítsak. Ahhoz, amerre én nézek? Ahhoz, amerre az néz, akinek beszélek? Az ellenfél helyzetéhez?

Jó ideig jegeltem ezt a dolgot, de mivel az "ahova lövök" nekem sokmindent nem segített, nem hagyott nyugodni a dolog. Aztán katonai berkekből jött a pofonegyszerű megoldás:

A 12 óra mindig a menetírány!

Egyszerű mi? Mint a kőbalta. De azt is fel kellett találni valakinek és meg kellett mutatnia a társának, aki szintén továbbadta a készítés módját.

Következtetés: Amikor célt jelölsz meg, mindig a menetirányhoz viszonyíts! Legyen meg a saját helyed a csoportban és ne keveredj el, mert csak összezavarodsz.

Amikor megvan az irány, megnevezhetsz jellemző tereptárgyat, lehetőleg erdőben ne "a fa", beépített területen ne "a ház" legyen.